Csizmadia Dezső
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a Mezőgazdasági Főiskola oktatója volt. 1982-től nyugdíjazásáig (1988) a komáromi történeti könyvtárat vezette. Kutatási területe a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom.
Écsi Gyöngyi
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol...megnyit →
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol...megnyit →
Részletek
Écsi Gyöngyi (GJ)
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol kántorként tevékenykedett és népműveléssel, közösségfejlesztéssel foglalkozott. Itt kezdte el önálló bábos előadóművészi pályáját is. A komáromi Calvin János Teológiai Akadémia elvégzése után Hetényben lett lelkész. Énekesként, előadóművészként Európa több országában is számos fellépést tartott, tucatnyi lemezen, CD-n, kazettán énekelt, meseszínházat alapított, televíziós műsorokban szerepelt, miközben népdalgyűjtőként is tevékeny volt. 2007-ben ő volt a Mikola Anikó-díj első kitüntetettje. – Fm. Hanghordozók: Árgyélus kismadár (2000); Karácsonyi népénekek (1998, 2005); Régi magyar imádságok és énekek (2007). Önálló műsorai: Az élet és a halál vize (bábos meseelőadás); Angyalbárányok (bábos meseelőadás); Hétszínű búzaszem (bábos meseelőadás); A felvidéki népi líra gyöngyszemei (mesék és népdalok felnőtteknek); „Bő Magyarországon párja nem vóut…” (népmesék).
Hetény (Chotín)
Részletek
Hetény − Ref. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1755, ebből 1743 (99,3%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 1383, ebből 1157 (83,7%) magyar, 201 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1211 (87,6%) magyar, 153 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 815 ref., 356 r. k., 19 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1792-ben barokk-klasszicista stílusban épült, falán emléktábla őrzi a gályarabságra hurcolt Szentpétery Márton protestáns lelkész emlékét. Lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett ~i kézimunkák. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a ~i kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. 1994-ben avatták fel a helyi születésűTarczy Lajos (1807–81) filozófus, természettudós emléktábláját, Nagy János alkotását, s évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat. A falu belterületén honfoglalás kori, a Disznólegelőn 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt, a falu határában szkíta temetőt és Árpád-kori települést tártak fel. A községtől ÉK-re található melegkedvelő növények és rovarfajták lelőhelyét 1953-ban 4 ha területen természetvédelmi területté (Hetényi-homokdombok) nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zajos Ernő: Hetény, az én falum (1998).
Hetény – Lilla Galéria (GJ)
Hetény – háborús emlékmű (GJ)
Kiss Szilvia
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári...megnyit →
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári...megnyit →
Részletek
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás, ill. a dunaszerdahelyi SZEVASZ Színház előadásaiban, valamint a Kisvárdai Várszínházban is. Műsoros összeállításoknak is gyakori előadója, műsorvezetője. Szabadfoglalkozású; Hetényben él.
Kocsis Aranka
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989),...megnyit →
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989),...megnyit →
Részletek
Kocsis Aranka (FI)
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989), ill. a Csemadok néprajzi szakelőadója és egyik újraindítója s titkára a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak (1989–1990). A Nő (1991–1992), majd a Tücsök főszerkesztője (1995–1999, 2003-tól). 1999–2003-ban a Kalligram Kiadó munkatársa. Elsősorban népművészettel, társadalomnéprajzzal foglalkozik. – Fm. Zoboralji hímzések (1994); A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból (1997); A gazda, a családja, a munka és a hatalom (2006); Magyar faluk és magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a 20. századi Pozsony szélén (2011).
Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete – MAMSZE
Szakmai és művészeti szervezet (Pozsony, Hetény, Dunaszerdahely, Komárom, 1990). A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának jogutódja és tevékenységének folytatója. A szervezet célja a magyar nemzetiségi kisebbség professzionális képzőművészeti kultúrájának támogatása és művészeti hagyományainak megőrzése. Küldetése és célja főként a...megnyit →
Szakmai és művészeti szervezet (Pozsony, Hetény, Dunaszerdahely, Komárom, 1990). A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának jogutódja és tevékenységének folytatója. A szervezet célja a magyar nemzetiségi kisebbség professzionális képzőművészeti kultúrájának támogatása és művészeti hagyományainak megőrzése. Küldetése és célja főként a...megnyit →
Részletek
Szakmai és művészeti szervezet (Pozsony, Hetény, Dunaszerdahely, Komárom, 1990). A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának jogutódja és tevékenységének folytatója. A szervezet célja a magyar nemzetiségi kisebbség professzionális képzőművészeti kultúrájának támogatása és művészeti hagyományainak megőrzése. Küldetése és célja főként a kortárs magyar képzőművészek művészetének terjesztése Szl. egész területén, valamint az össznemzeti magyar és nemzetközi képzőművészeti kultúrán belül. Tevékenysége főleg kiállítások rendezésére irányul, ezenkívül elméleti szimpóziumokat szervez és alkalmi kiadványokat ad ki. Tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, valamint a pozsonyi Slovenská výtvarná únia-nak (Szlovák Képzőművészeti Unió). 1993–1995-ben a hetényi Lilla Galéria társszervezője, 1995 után a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériával és más intézményekkel működik együtt. Tagságának száma 50 körüli. Megalapítója és szervezője az Illusztrált Könyv biennálénak Dunaszerdahelyen. 1996-ban évi nívódíjat alapított saját tagjai számára. Az új nevét (~) 2014-ben vette fel. – Vezető: Nagy János (1990); Lipcsey György (1995); Kopócs Tibor (1998); Dolán György (2009); Kopócs Tibor (2014).
Varga Sándor
(* 1942. nov. 6. Hetény) Levéltáros, történész. Komáromban érettségizett (1959), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskolán tanult, végül a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem–levéltáros szakos oklevelet (1966), 1975-től bölcsészdoktor. 1968–1970-ben a Csemadok KB titkára, majd szakelőadója. 1971–1989 között a pozsonyi Állami Központi Levéltár munkatársa,...megnyit →
(* 1942. nov. 6. Hetény) Levéltáros, történész. Komáromban érettségizett (1959), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskolán tanult, végül a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem–levéltáros szakos oklevelet (1966), 1975-től bölcsészdoktor. 1968–1970-ben a Csemadok KB titkára, majd szakelőadója. 1971–1989 között a pozsonyi Állami Központi Levéltár munkatársa,...megnyit →
Részletek
Varga Sándor (FI)
(* 1942. nov. 6. Hetény) Levéltáros, történész. Komáromban érettségizett (1959), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskolán tanult, végül a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem–levéltáros szakos oklevelet (1966), 1975-től bölcsészdoktor. 1968–1970-ben a Csemadok KB titkára, majd szakelőadója. 1971–1989 között a pozsonyi Állami Központi Levéltár munkatársa, 1989. dec.-től 1990 jún.-ig a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. 1990. júl. 1-jétől 1993-ig ismét az Állami Központi Levéltár dolgozója, 1994-től a Csemadok Országos Tanácsának levéltárosa, 1995–2005 között az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának szlovákiai titkára. Diákként tevékenyen bekapcsolódott a szlovákiai magyar ifjúsági szerveződésekbe, 1968-ban egyik alapítója a MISZ-nek. 1978–1989-ben tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának. 1991-ben létrehozta a rövid életű Nemzetiségi Dokumentációs Centrumot. Az 1970-es évektől technikatörténeti dolgozatot is publikált.